Sokan tanulnak nyelvet - és sajnos sokan jutnak el odáig, hogy egy ideig szüneteltetik minden nyelvtanulásra tett erőfeszítésüket, mert úgy érzik nem haladnak megfelelően jó ütemben.
Az okok változatosak - van aki csak elfásúl, van aki nem elégedett a tanárral valamiért és sorolhatnánk. Egy kis szünet beiktatása nem árthat [gondoljuk] - talán ülepedik a tudás, helyre rázódnak a tanultak (melyeket sokszor nagyüzemben kell feldolgoznunk és nem mindig sikerül) amíg nem foglalkozunk a nyelvvel.
Egy idő után a kényszer vagy szükség mégis újra ráviszi a tanácstalan nyelvtanulókat a nyelvtanulás rögös útjára és újra tanulni kezdenek...
Hol itt a probléma?
Sehol. Viszont, ha nem változtatunk korábbi felfogásunkon, tanulási szokásainkon - hamar ugyanabba a zsákutcába kerülhetünk...
Az álkezdők jelentős kihívást jelentenek még a tapasztalt tanároknak is. Első körben egy tudásszint felméréssel probálják feltérképezni a meglévő aktív és passzív tudást. Ezen túl a képességeket is ellenőrzik direkt vagy inderekt módon (pld interjú beszélgetés) majd a produkció fényében az új stratégia (csoportos tanulásnál a megfelelő típusú csoport) kerül kiválasztásra és mehet minden teljes gőzzel...
Egészen addig, míg bele nem fásulunk...Az angol nyelv ebből a szempontból "alattomos" hiszen könnyűnek tűnik és élvezetes is valahol. A nyelv nyelvtani és szókincsrendszere azonban a magasabb szint felé haladva egyre érezhetőbben nehezedik. Az angolos gondolkodás mód vagy a megtanult frázisok (anglicizmusok) megfelelő alkalmazása több-kevesebb siker jár.
Biztos tanulási módszer nem létezik - vannak tanulói és tanári preferenciák - mindenkinek magának kell megtalálni a számára megfelelő tanulási módszert - akár kezdő, akár gyakorlott nyelvtanulóról van szó:
Never give up!
